KÖSZÖNÖM A JEGYZET ÍRÓJÁNAK MUNKÁJÁT Ókori Közel-Kelet rövidital

Kitűnő földrajzi adottságai miatt hamar lakottá válik, Kr.e. 6.évezredtől (Számarra kultúra, Ubaid kult., Uruk kult.),

Kr.e.4. Évezred: sumerok megjelenése: 3 elmélet erre:

• tengeri(tengeren át jöttek)
• hegyvidéki (hegyről jöttek, Zagroszon át)
• mindig is itt voltak, csak átvették a vezető szerepet

Írás a késői Uruk korban jelenik meg, Kr.e. 3500-3200 körül, ékírás, ezt gondolom nem kell kifejteni :)

Sémita népek 3000 körül kezdenek beszivárogni Nippurtól északra. 2800 körül a nyelv:

• Nippurtól D-re: sumer
• É-ra: akkád

Államok is hamar megjelennek. Legelfogadottabb magyarázat erre a csatorna-elmélet, ami a csatornázással hozza kapcsolatba az államok kialakulását (állam az ókorban nem uaz mint a modern állam. Kb azt jelenti, hogy vki ki tudja terjeszteni a hatalmát egy népre, az emberek meg elfogadják ezt). A csatorna építéséhez és őrzéséhez pedig egy összehangolt, fentről irányított munkára van szükség.

Városállamok kora, avagy pre-sarrukin kor (Kr.e. 2900-2340.) Szerkesztés

Urbanizáció jell. Minden városnak van egy fő istene város élén: a király: lugal, en. A kettő közt nem tudni mi a különbség, lugal talán katonai, az en talán vallási.

Társadalom (nem nagyon lehet rekonstruálni): lugalabi politikai elit ugulá vmifajta vezető sublugal kisparcella birtokos iginudu sublugalok földjét műveli, bérmunkás, földbérlő ir rabszolga, társadalom kb 4%a gurus munkás (többet nem lehet tudni)

Redisztributív, templomgazdaság A jól szervezett mezőgazdaság felesleget termel, kialakul a kereskedelem. A kereskedelmi utak őrzése lesz az alapvető feladata a katonaságnak.

Államközi kapcsolatok: a városállamok nagyjából egyforma erősek, ezért szövetségekbe tömörülnek. Ez a korszak a városállamok viszálykodásaiból áll. Több egyesítési kísérlet: Urukaigna (Lagas királya) és Lugalzageszi (Ur-Uruk-Umma királya) háborúja. Lugalzageszi nyer, aztán mégsem ő lesz a jany, mert színre lép Sarrukin.

Akkád birodalom Szerkesztés

Sarrukin = az első olyan eset, melynek során a különböző mezopotámiai városokat egyetlen dinasztia egyesíti.

Akkádok: sémita nép, belső elnevezése ismeretlen, nevét Agade városáról kapta, melyet Sarrukín alapított és mely a fővárosuk volt. Vagy északról jöttek, vagy mindig is itt voltak.

Sarrukin:

• lerombolja a városfalakat, ez szívás lesz
• saját családtagjait nevezi ki a városok élére
• katonai szervezet méretét növeli, amarrukból és gutikból különleges alakulatokat szervez
• írásrendszer, súlyrendszer, naptár egységesítése
• NY-Irán, Mári, Ebla meghódítása

Meghal, utána fiai: Rímus és Manistusu (semmi extra, minden ok), aztán unokája, Narám-Szín (neki van arca, a nép könyörög neki h istenként tisztelhessék :)), aki kirabolja az istenek templomát, mert költségvetési hiányban van, ezért az ő nevéhez kötik a birodalom bukását, mint isteni büntit. Valójában nem alatta omlik össze. Bukásának oka vszeg egy guti invázió, vagy az h a gutik fosztogattak, tönkretették a kereskedelmi utakat.

Gutik <- kattincs rá

-> ez után köv. a „sötét kor” Mezopotámiában. A megszálló guti nép Lagas királyán keresztül irányítja a területet.

Sumer reneszánsz Szerkesztés

Akiknek sikerül felemelkedni: III.Uri dinasztia, első királya vszeg Ur-Nammu.

Sumer-reneszánsz, Gilgames-eposz lejegyzése, irodalom nyelve sumer, beszéltté az akkád válik, centralizáció is akkád példára történik. Van utána egy Sulgi nevű király, ő nagyon művelt. Kiad egy törvénykönyvet, amit Ur–nammunak tulajdonítanak (klisékből és toposzokból áll, talio-elv helyett kompenzáció érvényesül, Kr.e. 21 szdból)

Dél-Mezopotámia számos tartományra volt osztva, ezek élén álltak az enszik. A sagin volt a katonai parancsnok. Assur és Zagrosz felé hódítások, hódított területek élén a szukkalmah-ok álltak, kb alkirályok.

A gáz akkor lesz, amikor a külső környezet megváltozik. Megjönnek az amarruk, támadnak az elámiak. Uccsó uri-dinbeli király, Ibbi-szin is az elámiak elleni harc során esik el.

Vége a sumer kornak. Jön: óbabiloni és óasszír korszak – ezek valójában nyelvészeti elnevezések. Ezután: Iszin-Larsza korszak. Isbi-Erra nevű muki tartja össze a III. Uri dinasztia maradványait, Iszin városában rendezkedett be. Kiűzi az elámiakat, folytatja a tradíciókat. Utána: Lipit-Istár kir. kora, innen származik a 2. legrégebbi törvénykönyv. Közben Iszin és Larsza városa rivalizál, más városok is feltörnek: Mári, Ensunna, Babilon, Assur. Assur: nem sokkal Kr.e. 2000 után válik függetlenné, kiépít egy kereskedelmi hálózatot, I.Samsi-Adad, az amarru törzs vezetője hódította meg Assurt.

Főbb tisztségek, fontos dolgok: álum: városi tanács, limmum: várositanács feje, kárum: kereskedőváros, vabartum: lerakat

Hammurapi és az I. babiloni dinasztia Szerkesztés

I. Samsi-Adad kortársa, Mári királyával szövetséges, elpusztítják Asszíriát, majd nem akarja már a szövetséget, ezért Hammurapi rágyújtja a várost.

Hammurapi törvénykönyve: nem is igazán trvénykönyv, vszeg magának írta, az idealizált államot jeleníti meg benne

Kassuk: iráni eredetű népcsoport. Kr.e.1595.hettiták elfoglalják Babilont, majd távoznak, hatalmi vákuum-> kassuk beszivárognak, ott is maradnak Kr.e. 1100Ig -> Kassu Birodalom=középbabiloni Birodalom

Újasszír Birodalom Szerkesztés

3 fontos város: Assur, Ninive, Kalhu. Zsákmányszerző birodalom, egyre több hódítás, túl nagy terület...

III.Tukulti-apal-esarra Kr.e. 745-727.

Kr.e. 701. lázadás

Szin-ahhé-eriba Kr.e. 705-689.: elfoglalja a lázadók városát

II. Sarrukin: új fv építése: Dúr-Sarrukin, csatában meghal

Szin-ahhé-eriba: II. Sarrukin fia,

uccsó király: Assur-ban-apli, birodalom bukása

És most jönnek a hettiták (Kr.e.1830-20 környéke).

Óhettita Birodalom Szerkesztés

Első uralkodó: Labarna

Hattusiri: sok háború, politikai végrenedeletében unokájára, I. Mursili-re hagyja a trónt. Mursili vet véget Babilonnak és Hammaurapi dinasztiájának. Aztán hazamegy, ott meggyilkoklják, majd a gyilkost is meggyilkolják, majd a gyilkos gyilkosát is meggyilkolják

Végül: Telipino lesz a király: pankuktól elveszi a politikai jelentőséget (nem tudni mi a panku...lehet: fegyveres ffiak gyűlése, arisztokrácia gyűlése, királyi udvarban működő legfontosabb katonai és más vezetők gyűlése...)

Fontos még: Hetteita Törvénykönyv: Kr.e. 1430-as évekből. Első tábla a „régi”, második tábla az „új” törvényeket tartalmazza. (többek közt a lopással és a nekrofjiával foglalkozik) Aztán ő is meghal. Halála után megint egy „sötét kor”

Újhettita Birodalom, Tuthalija-val az élen Szerkesztés

Suppiluliumma: nomádok kiűzése, Aleppo, Karkemis bevétele. Legnagyobb ellenfele Mitanni, akinek Egyiptom a szövetségese, így nem mernek háborút indítani. Amikor lehetőség lenne rá (amikor is Ekhnaton az amarna-reformmal van elfoglalva, Tuthankhamon meg hamar meghal) akkor megy a kavarás, végül annektálják Mitannit, megy a dinasztikus kavarás (Tutankhamon özvegye új férjet akar) , végül mind meghalnak, új király:

II. Mursili: pestis, kolera, mindenki meghal

II. Muwattali: Hattusas, a fv. Átadása, Szíriába cuccol át. 1286: kadesi csata II. Ramszesszel. Itt igazából senki sem nyert.

III. Hattusili, aki békét köt Egyiptommal, és jó kémhálózatot épít ki, nagy földosztásba kezd. Halála után szép lassan szétesik a birodalom, jönnek a tengeri népek (Kr.e. 1200 körül). Szíriában megmaradnak a hettita városok, ezek azonban nem folytatásai a birodalomnak. Multikultik: hettiták, hurrik, amarruk lakják.

A témához tartoznának még a perzsák, de ők benne vannak a görög jegyzetben :) Ez egy nagyon zanza változat, kb a leglénygesebb muksókkal...Évszámot keveset jrtam, kb 3 -féle kronológia van, de a legbiztosabb válasz a mikor kérdésekre: „Nem tudom, nem voltam ott”-mondá Jany János :)